XXII. tétel: Magyarország a II. világháború után (1945-től napjainkig)
B, Mutassa be az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc célkitűzéseit, főbb eseményeit, nemzetközi összefüggéseit!
     Értékelje nemzetközi jelentőségét!

   - Szegeden újra létrejött a független ifjúsági szervezet; a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ)
   - Rákosit leváltották, helyére Gerő Ernő került.
   - Az egyetemisták tüntetést szerveztek október 23-án, célja: a lengyel reformtörekvésekkel való szolidaritás.

     Követeléseiket 16 pontban fogalmazták meg: Nagy Imre miniszterelnöki visszahelyezése, a szovjet csapatok kivonása, ésszerűbb
     gazdaságpolitika, többpárti demokrácia. A menet a Petőfi-szobornál gyülekezett, onnan a Bem térre vonult, később az Országház elé.
     Este a tüntetők a Rádió elé vonultak, követelték, hogy beolvassák a 16 pontot. Könnygázt dobtak rájuk, majd megkezdődött a
     lövöldözés a Rádió ÁVH-s őrsége és a tüntetők között.
à A tömeg elfoglalta a Rádiót. A Dózsa György úton ledöntötték a Sztálin-szobrot.

   A tüntetés sikeres, eredménye: Nagy Imre újra miniszterelnök, Gerő pedig főtitkár maradt.

1, Az első szovjet beavatkozás: október 24-én hajnalban a szovjet csapatok – Gerő Ernő kérésére – közbeléptek, de elszánt ellenállásba
    ütköztek. A felkelők Molotov-koktélokkal támadtak a szovjet tankokra.
    Vidéken is kitört a forradalom. Forradalmi bizottságok kerültek a gyárak élére.

- Október 25-én sokan tüntettek a Parlament előtt, amikor a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről
   sortűz dördült (ezt nagy valószínűséggel az ÁVH-sok hajtották végre)

- Október 25-én végre leváltották Gerőt à Kádár János került a helyére.

2, A “Nemzeti demokratikus forradalom: október 26-án Nagy Imre kijelentette, hogy nemzeti demokratikus forradalom zajlik.

- A kormányfő a rádióban szociális reformokat és az ÁVH feloszlatását ígérte. Tárgyalások kezdődtek a szovjet csapatok kivonásáról.
- A belső helyzet: a börtönökből nemcsak politikai foglyok szabadultak ki, hanem köztörvényes bűnözők is
- Október 30-án a fegyveres felkelők támadást indítottak a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székháza ellen, az ÁVH¹-sok a
   fegyvertelen ápolónőkre is tüzet nyitottak.

- Október végén az MDP kimondta feloszlását, utódszervezete: a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)lett, Kádár János vezetésével.

3, Koalíciós kormány: A november 3-án újjáalakult koalíciós kormányba a Független Kisgazdapárt, a Petőfi Párt (a Nemzeti Parasztpárt
    utóda) az MSZMP és a Szociáldemokrata Párt delegált képviselőket.

- Az új Nagy Imre-kabinet tagja: Maléter Pál.
- A felkelők Nemzetőrséget szerveztek Király Béla vezetésével
- A külpolitikai helyzet: Washington Moszkva tudtára adta, hogy szovjet érdekszférának tekinti Magyarországot.
- November 1-jén Nagy Imre bejelentette Magyaro. kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét.
- Tárgyalások kezdődtek a teljes szovjet csapat kivonásáról, de Hruscsov a forradalom leverése mellett döntött.

4, A forradalom leverése: Tökölön, a szovjet főhadiszálláson tőrbe csalták Maléter Pál honvédelmi minisztert, letartóztatták.
    Friss szovjet csapatok özönlöttek be az országba. A szovjet nagykövet, Jurij Andropov szerint félreértés történt.

  - November 4-én a szovjetek támadást indítottak Budapest ellen is.
  - A Parlamentben csak Bibó István államminiszter maradt, akit a megtorlások kezdetekor letartóztattak.
  - az ENSZa forradalom leverése előtt napirendre tűzte a magyar kérdést. A világ szimpátiája Magyaro. felé for-dult.

Kádár János vállalta az együttműködést a szovjet hatóságokkal.